2012. szeptember 23., vasárnap

Hogyan találj magadnak újabb feladatot, ha még nem lenne elég

Az egész akkor kezdődött, amikor a lányom iskolás lett. Elérkezett az első szülői értekezlet, és természetesen megkérdezték, melyik szülő vállalja a szülői munkaközösség képviseletét. Nem nagyon tolongtak, így gondoltam mi az nekem, elvállalom. Aztán még az osztálypénz szedését is.

Eleinte szépen ment minden a maga útján. Osztálypénzhez pénzkazetta, kis füzet beszerzése, osztálynévsor, telefonszámok. Jó könyvelő lévén persze nem kézzel vezetem, hogy is gondolhatta bárki ezt... Hát persze, felvittem a könyvelőprogramunkba, komoly számítógépes nyilvántartásom van róla. Ki mikor mire mennyit fizetett be vagy vett ki a kasszából, mennyi az egyenleg.

Második félévben aztán már a szülők nem annyira iparkodtak a fizetéssel. Na ez a nehezebbik része. Beíratom az üzenőjébe a gyereknek, hogy mikor leszek az iskolában. Szülő sehol. Mégegyszer beíratom. Mégegyszer sehol. Üzenek a tanítónéninek, hogy ő is szólítsa fel. Így se sehol. Telefon. Nem veszi fel. Többször sem. SMS. Nem megy át. Na így van az, hogy van olyan gyerek, akinek még a tavalyi osztálypénze sincs rendezve teljesen.

Két hete iskolai SZMK gyűlés volt. Folyamatos probléma, hogy nincs pénze az iskolának. Melyiknek van? Minden évben rendeznek két jótékonysági bált a szülőknek és a tanároknak, ahol gyűjtenek. Belépő, tombola, stb.. Nekem ez nem tetszik, már óvoda óta nem megyek el, mert gyerek nem jöhet. Nélküle meg minek menjek? Hát azért, hogy megvegyem a belépőt! hangzik a válasz. Azt megveszem.

Aztán előrukkoltam egy ötlettel. Miért nem rendezünk vásárt az iskolában, több helyen láttam már ilyet. A gyerekek hoznak otthonról mindenféléket, és eladják. A pénz meg az iskoláé és az osztályoké megosztva.
Ez veszélyes dolog volt. A csont nálam landolt. Megszervezed? Háááát... jóóóóóó.... megszervezem.

Ha még nem lett volna elég dolgom és feladatom, most van mégegy.
Itt tartok most. Szervezkedek. Eladandó ajándékokon töröm a fejem. Programokat találok ki, versenyeket, plakátot szerkesztek, jelentkezési lapokat, és megpróbálom meggyőzni a szülőket és a tanárokat, hogy ez jó lesz, és tetszeni fog. Eddig hál'istennek csak támogatást kaptam mindenkitől. Remélem így is marad. A célom az, hogy olyan programot szervezzek, ami a gyerekekről szól, nekik szervezzük, aktívan részt vehetnek benne. Nem csak amolyan eszem-iszom a felnőtteknek. Igazi mozgalmas délután lesz. Ha már meglesz a teljes program, bátran jöhet bárki megnézni, pénzt költeni!
December 14. László Gyula Általános Iskola és Gimnázium
:D

Emellett ugyebár szeptember végén újra megrendezem a tanirodát, már megvan az első (visszatérő) 3 fős csoportom. Tananyagot összerakni, fénymásolni, gépeket beüzemelni, adatbázisokat létrehozni. Legyen izgalmas, sokrétű, mindenféle életből vett eseménnyel, mert különben elalszanak könyvelés közben.
De erről majd legközelebb...

Közben szakdolgozatírás. Záróvizsga tételkidolgozás. Gyakorlás a gyerkőccel. Mosás. Takarítás. Bevásárlás. Főzés. Könyvelés. Adóbevallások.

Hipergépet elő!




2 megjegyzés:

  1. Támogatás továbbra is áll... :-) Ez egy jó csont... A rosszcsontok iskolába járnak.

    Zsolt

    VálaszTörlés