Nem tudtam mi hiányzott!

Nem tudtam mi hiányzott. Igazából számítottunk rá, de mégsem. Ez a tudtam, csak nem sejtettem tipikus esete.

Betörtek Velencén. Általában mindent hoztunk-vittünk pont emiatt. Értékesebb dolgok nincsenek lenn.
Ez persze relatív. Kinek mi az értékes. A betörőnek a gázvezeték és a csaptelep. És egy reklámajándék dvd lejátszó. Értéke kb 0 Ft.
Teljes felszereléssel mentek be, tudták mit keresnek. Elképzelem a beszélgetést: "hé haver! nézmá'! itt van gázóra! meg vízakna is! ez jó lesz!"
Zár felfeszítve. De mind a kettő!? Nem. Pechünkre az egyiket feszíteni sem kellett, magától engedett. Célirányosan mentek: konyha gáztűzhely, majd a szoba konvektor. A konyhában gondosan odatették az egyik széket a falhoz. Nehogymá ne érjék el a tetejét! Ha rövidebb a cső, 50 forinttal kevesebbet kapnak!
Fogóval lecsippentették a vezetékeket a csonkot otthagyva. De csak benn a házban! Kinn végig a ház falán fut a vezeték. azt meghagyták. Nem tudom sírjak vagy nevessek.
Egy helyen szakadt ki egy tenyérnyi a falból. Tavaly lett festve, szépen csinosítgattuk. Most kb úgy néz ki a lakás, mintha legalábbis földrengés lett volna. Minden tele van vakolattal. Amúgy sem volt túl nagy rend, mertugye a többi helyiség felújítása miatt ebben a kis lakrészben tárolunk mindent. Nagyon letörtem. Úgy éreztem semmi értelme a további felújításoknak.

Rézcsövek, csaptelepek, elemlámpa, dvd lejátszó és egy komplett dvd lemezgyűjtemény. Ez volt a gigászi zsákmány.
Legjobban talán a filmeket sajnálom, a kedvenc filmjeim is benne voltak. Listám sem volt róla, nem is tudom mi hiányzik pontosan. kb 100 lemez.

Az emeletre már nem mentek fel.
A hátsó résznél az ajtón lévő lakat bánta, beljebb nem mentek. Sanda gyanúm szerint azt is lezúzták volna, ha nem zavarta volna meg őket valaki. Vissza fognak menni. Mostmár tudjuk és sejtjük is.
Hazahoztunk minden mozdíthatót. Tv, mikro, porszívó, még a fel nem szerelt lámpákat is, sőt a kerti szerszámokat is. De hogy itt tartunk! A nyaralóból hazahordom az ásót meg a metszőollót.... "Magyarorszááág"

Próbálom a jó oldalát nézni. Már ha van neki. Nem az ablakon mentek be, kvázi nem kell üvegest hívni.
A környéken többen jártak úgy, hogy a lakás kiürítése után a kedves "vendégek" megnyitották a csapokat, és hetekig ömlött a víz a házban.
Volt olyan, hogy az egész utcán végig mentek, és mindenhonnak vittek mindent. Még a tűzhelyet és a mosógépet is. Zsebre vágták? vagy hogy? Ennyire nem tűnt fel senkinek. No comment...

Az utca végén van egy őrző-védő szolgálat. 80 ezerért bekötik a riasztót, és lenne távfelügyelet havidíjért. Állítólag csak 1-2 ezer havonta. Nem tudok dönteni. Megéri?
A biztosítót már fel sem hívjuk, mert körberöhögne. Ahogy a rendőr is. Mennyi kártérítést kapnánk, ötezret? Nem a kár nagy, hanem a bosszúság sok.

A hátsó szomszédéktól kérdeztük náluk minden rendben van-e. Ott nem jártak.
Nekik otthon próbálkoztak, a pesti lakásukban. Képzeld el, amikor teljesen felújítod a lakásodat.  Új biztonsági ajtó, belül komplett csere volt minden. Kifizeted, a munkások elmennek. Végre nyugalom, rend és tisztaság. Majd este mikor mész haza a három gyerekkel. látod, hogy a vadiúj ajtódat feszegették. Pajszernyomok mindenhol. Bejutni nem tudtak szerencsére.
De én átérzem így is. Tudom milyen.

Tavaly télen egyik este megyünk haza a lányommal. Az ajtón hiányzik a levélbedobó. A kilincs lóg. Egy másodperc alatt úrrá lett rajtam a pánik. ledobtam mindent, elővettem az esernyőt a táskámból, kulcsok az ujjaim közé fegyver gyanánt. "Te itt maradsz!" kiáltottam a gyereknek. Belöktem az ajtót, és mint a filmekben a rendőrök, a falhoz simulva nézek körbe. Sehol senki. Villany fel, megyek beljebb. Végül az egész lakásban égett a villany már, még a wc-n is, de nem volt benn senki. Nem hiányzott semmi. Apósom kb fél óra múlva már ott volt, és visszarakta a kilincset, és betömte az ajtón tátongó levélbedobó nyílását. Kicsit megnyugodva megvilágosodtam. Hát persze! Rézből volt a bedobó is, a kilincs is. Az ajtón lévő rács nem engedte a kilincset, ezért az csak félig sikerült. Az adrenalinbomba megvolt aznapra.

Kedves vendégeink! Reméljük tudtatok jó sok sört és bort venni a rézcsövek árából, és reméljük, hogy a filmjeink is elnyerik a tetszéseteket! A dvd kábeljét otthagytátok! Már ne keressétek, mert elraktuk! De legközelebb szóljatok előre, ha jöttök, akkor sütünk sütit is a kedvetekért!

Tanár néni lettem

Hiperképességeim birtokában tanirodát indítottam áprilisban.

Ehhez azt a fontos tényt kell ismernie mindenkinek, hogy a könyvelők életében az április-május hónapok a legsűrűbbek.Egyszerre könyvelem az idei évet és zárom a tavalyit. Ilyenkor jól jönne, ha egy nap 48 órából állna, és lenne még két keze az  embernek. Mindig mondom, hogy klónozni kéne magamat....

A taniroda ötletét a magyar valóságos válság szülte, egyszerűen kevés a pénz. Jó magyar módjára feltaláltam magamat, miért is ne? amit 15 éve csinálok, megtanítom másoknak is...
Mit is csinálok én 15 éve? Könyvelek. Milyen egyszerűen hangzik, ugye? Száraz lenne? Mindig csak a számok?
Állj! nem titulálhatunk egyszerűnek egy ilyen sokrétű fogalmat. A könyvelő már fogalom: számviteli nyilvántartást vezet, jogszabályt olvas, értelmez, majd lefordít konyhanyelvre, elmagyarázza az ügyfélnek, igyekszik betartatni vele, adóbevallást készít, hivatalok előtt képvisel, intézi az ügyfelei titkársági feladatait és egyéb ügyes-bajos dolgait.
Könyvelő=könyvelő+jogász+informatikus+titkárnő+személyi asszisztens.
Nem akarok belemerülni, sem panaszkodni, én választottam. Megcsináljuk, hogy az ügyfél elégedett legyen, hiszen az a cél, hogy még sok-sok évig nálunk maradjon. Hozzáteszem, nagyon is szeretem a munkámat!

A lényeg, hogy egy könyvelő igazi hiperlény. És ezt az iskolapadban nem tanítják. Hogyan vezessünk olyan nyilvántartásokat, ami megfelel az egymásnak ellentmondó törvényeknek? Na de majd én... megmutatom hogyan.

Nagyon kitaláltam mindent.
Meghirdettem. Megfogalmaztam, plakátot gyártottam, feltettem a netre, kitettem a főiskolán. Jöttek is jelentkezők, összejöttek a csoportok. Egy csoport, majd mégegy.

Nagyon élveztem az első perctől kezdve, a visszajelzések is jók. Nagyon tudok magyarázni. Állítólag. Amit eddig nem értettek, most az is tiszta lett.
Valaki iskolapéldában megtanulja, hogyan könyveljük, ha Józsi beszerzi az anyagot. Minden világos, érthető. Jön a vizsga, sikerül. Heuréka! Tudok könyvelni! Gondolja a jódiák.
Aztán jön az élet. Munkát keres, de a cég által szerkesztett feladatlapot nem tudja hová tenni. Pályakezdő vagyok, mondja ilyenkor. Jogosan. De nekik gyakorlott könyvelő kell. Nem a papír.
Ez ma általános könyvelőirodai felfogás. Engem sem érdekel milyen papírja van. Le tud könyvelni egy metro számlát, vagy nem. Ha nem, akkor viszlát.
Itt jövök én a képbe. Ez az iskolapadon kívüli tanfolyam erre tanít meg.

Hogyan könyvelj le egy metro számlát.
Mi szerepel rajta? Pl búzaliszt, szalámi, domestos, kávé, fürdőruha, fénymásoló papír, ásványvíz, szörp, plüssmaci, falfesték, fogkefe.
Hogyan könyvelem? Ilyenkor nem ijedünk meg! "Attól függ!".
Máshogy könyvelem az étteremnek, máshogy a kis abc-nek, máshogy egy ablakgyártónak.
Ugyanazt a számlát. Nem is olyan egyszerű. Épp ez benne a szép, az izgalmas. Ilyenkor a könyvelő mindenható. Élet és halál ura. A metro számla tekintetében mindenképp.
Halálra is ítélheti. Egy ablakgyártó ne számoljon el búzalisztet. Szegény metro számla ilyenkor meghúzza magát, és a lyukasztó által ejtett sebesülés után a dosszié aljában végzi.
Ha életképesnek ítéljük, akkor mindenféle jelzéseket kap, hogy élhet. Milyen költségnek ítéltük meg, mikor könyveltük és természetesen "könyvelve" kitüntetést is kap. Sőt, felkerül egy listára, amit az adóhatóság is megnézhet! Ez ám az igazi kitüntetés!

Szegény tanoncok nehezen barátkoztak meg az iskolapéldák és az élet közötti különbségekkel. Ahány számla, annyi féle formája van. Gondoljatok csak bele! Nem egyszerű ám megtalálni mindegyiken elsőre a számla számát vagy dátumát! Az említett metro számlával az a legnagyobb gond, hogy nincs rajta, hogy "gazdasági esemény: anyagbeszerzés". Ez az élet. Mondom mindig. Legyőzik az első kétségbeesést, és elkezdenek gondolkodni. Ha ez egy étterem, akkor a liszt alapanyag. Ha ez egy ablakgyártó, akkor a kávé reprezentáció. Ha ez egy kis abc, akkor az ásványvíz áru. Ha ez egy könyvelőiroda, akkor a plüssmaci...

A következő alkalommal teljes magabiztossággal veszik kézbe a további könyvelnivalót. Fifikásan olyat teszek az elejére, ami már volt. De nem adom könnyen a dolgot. Jön a hidegzuhany. ÚÚÚristen! Az USÁból vett valami kütyüt! És még valami vámizé is van hozzá!

Jön a következő óra. Semmi új nincs benne. Kicsit talán még csalódottak is. Aztán megnézzük a listákat ellenőrzés képpen. A végeredmény: döbbenet.
Jaaaa, hogy volt benne másik cég nevére szóló számla? Jaaaa, hogy volt benne kisfecni, amit nem lehet elszámolni? Jaaaa, hogy volt benne benzinszámla, de nincs is autója a cégnek? Már nem is unják annyira.

Nincs más hátra, mint a könyveléshez szükséges további bizonylatokat elkészíteni.
Mikor még alkalmazottként dolgoztam, és otthon laktam, az anyukám megkérdezte "mikor indulsz a gyárba?". Na nem viccből. Ő gyárban dolgozott, így hívta a munkahelyet. Nem sok kellett hozzá, hogy rájöjjek ez sem más, igazi papírgyár. Az elsőre barátságos kis kupacnak tűnő könyvelési anyaghoz gyártunk mégegyszer annyit. És lassan meg is telik a korábban túl vastagnak tűnő dosszié.

Az utolsó óra mérlegkészítés. Itt jönnek rá, hogy ez a legkönnyebb része. Mérlegképesnek lenni nem azt jelenti, hogy mérleget vagyok képes csinálni. Azt mindenki tud. Csak nem mindegy miből... Ha a mögötte lévő könyvelés nem tükrözi a tudást, akkor a mérleg sem fogja. Számszakilag jó lesz, de tartalmilag nem.

Aztán ott vannak a kitöltő programok. No meg az ügyfélkapu.
Komoly informatikai képzéssel is felér ez a tanfolyam. Letöltöm, telepítem, átadom, betöltöm, importálom, kitöltöm, ellenőrzöm, nyomtatom, megjelölöm küldésre, beküldöm, visszaigazolás, nyugta, tartós tárhely, ebev szolgáltatások.

Óra után teljesen feldobva mennek haza. Én meg hullafáradtan. Ennyire még nem merült le az aksim soha.
Viszont élvezem. Nagyon is.

Kreatív ötlettár

Az elvállalt új feladatom keretében az iskolai Luca-napi vásárt szervezem.

Nap mint nap azon gondolkodom, hogyan lehetne még többet, még jobbat, még érdekesebbet, még élvezetesebbet, még még még... (azt a maximalista mindenemet!)
Nyitottam egy füzetkét, ahová feljegyzem az éppen eszembe jutott ötleteimet, mert fél óra múlva már nem emlékszem rájuk. Mennyi korszakalkotó ötletem merült feledésbe már! A felismert piaci résekből rég meggazdagodhattam volna. Ha emlékeznék rájuk...

Mindig arról voltam híres, hogy mindent fejben tudok tartani. Iskolásként nem volt leckefüzetem, kívülről tudtam melyik tárgybúl hányadik oldal hányas feladat a házi. Amikor a magam ura lettem és belefogtam az irodásdiba, meg kellett barátkoznom a gondolattal, hogy bizony határidőnaplóra és jegyzettömbre van szükségem. Úúútáltam magam miatta.
Amióta férjnél vagyok és gyerekem is van, mindenre van külön irományfüzetem. A szülői értekezleten csak röhögnek rajtam, mikor megjelenek a kis rózsaszín "Panni iskola" feliratú füzetkémmel, mellé lerakom a toystory-s osztálypénzes, és mostmár a kis sárga "luca napi vásár" jelzésű sk spirálozott tömböcskémet is. Emellett ott van két határidőnapló, az egyik a "táskámba is férjen be" méretű, amiben a programjaim vannak, a másik az irodai "feladatok" naptár. Emellett van egy fali tábla, melyik ügyfél hogy áll könyvelésügyileg.

15-20 évvel ezelőtt az internet még gyermekcipőben járt, a mobiltelefon sem volt ilyen népszerű, anyáink mégis megoldottak mindent. Pedig jegyzetfüzetük sem volt. Jelen pillanatban igen nagy bajban lennék, ha nem lenne Google a barátom. Irdatlan mennyiségű információ, ötlet, kép és segítség elérhető.
A számítógép memóriája szerencsére sokkal jobb, mint az enyém, így a "barátom" által megtalált képeket külön mappákba rakom, mindent gondosan megnevezve és csoportosítva.

Egy kis ízelítő a fellelt anyagok tárházából. Hogyan szervezzek kb nulla forintból egy nagyszabású rendezvényt. Otthon talált maradékokból készül minden! Csak hogy ne merüljön feledésbe. :)

Amit biztosan elkészítek:

Amit ötletként találtam, de nem biztos, hogy lesz rá időm

  

  

A vásár alatti programokhoz: